A Moldova Challenge felfedi magát

Sokan kérdezgettetek, hogy pontosan mit is fogunk a falvakban csinálni. Nos, szombaton eljött a hétvége, és a felkészítő hétvége keretében ezt is megtudtuk...

Tréningek

A szombat és vasárnap délelőttöt felkészüléssel…felkészítéssel…szóval felkészítődéssel töltöttük. Az ismerkedős csapatépítés elérte a célját, mert most már mindenki nevét tudom, talán azt is megkockáztatnám, hogy még a Murat-Turas-Umut trió tagjait is meg tudnám különböztetni :) Ezzel együtt beillett egy emberkínzásnak, ugyanis a “mondd a neved és találj ki hozzá egy mozdulatsort, és ismételd el az összes előtted lévőt” című játékot eresztették rá negyvenöt emberre (a szervezők is játszottak), pedig ezt max. 15 résztvevőre szabták. Szóval másfél órát aszalódtunk a napon egy nagy körben, legalább némelyik mozdulat elég viccesre sikeredett. Mondanom sem kell, hogy majdnem a kör legvégén voltam. De pont emiatt figyeltem végig és így megtanultam a neveket :)

Utána jött az első tréning, amit két AIESEC alumnus (alumni: aki korábban AIESEC-ezett, de még kötődik valamilyen módon a szervezethez) tartott. Definiáltuk a motivációt, az attitűdöt és az elvárásokat. Ezt követően alapszintű bevezetést kaptunk a moldáv  kulturális szokásokba, néhány említésre méltó:

1. Kaja közben nem dumálunk
2. Kaja után a mosatlant takarítsuk el magunk után
3. Az eső elől elfutnak az emberek, nuku “singing in the rain”
4. Az emberek általában szomorú arcot vágnak, de nem neked szánják
5. Beleisznak egymás poharába
6. A cipőt le kell venni a bejáratnál

Azért nem volt annyira sokkoló, lássuk be :D Az ötös részemről rendben, a hatos természetes, viszont ha belegondolok, az első kettőt viszont az első vendégeskedésemnél Cristiéknél sikerült megszegnem…de nem vetette senki a szememre :)

Welcome package 

Vasárnap egy nem túl kreatív “creativity and innovation” sessionnel kezdtünk a fűben – ha belegondolunk, egy ilyen névvel csak befürödni lehet. Leginkább általánosságokról beszélt nekünk az AIESEC-es trénerlány, de legalább annyit megtudtam, hogy a kreativitásra időt kell szánni. Majd ezt szóvá teszem, ha nem adnak…:P Utána következett egy social media oktatás, melyből kiderült, hogy az orosz Одноклассники Moldovában népszerűbb a Facebooknál, és hogy Twitteren rejtélyes üzeneteket kell posztolni, mert arra buknak a felhasználói. (Magyarországon mind az öt :P) Végül a csapatmunkáról következett egy tréning, ez volt a legjobb, mivel a srác, aki tartotta, elég jól csinálta a dolgát. Itt össze kellett írnunk az erősségeinket, ami a nem AIESEC-esek egy részének nem is ment könnyen, aztán összeszedni, hogy mi a közös: leginkább az jött ki, hogy jó a humorunk, szeretünk főzni/enni, valamint szeretjük a kihívásokat. A srác videókat is vetített a csapatmunkáról, megmutatom az egyiket, elég látványos:

A tréning leghasznosabb része mégiscsak az volt, amikor Daniela Roscha, a projekt vezetője (OCP) ismertette, mi vár ránk az elkövetkező hetekben. Most veletek is megosztom a titkot, amiről annyit kérdezgettetek…

Teendőink

Mint már sejthettük, a projekt célja Moldova fejlesztése, valamint élményeink publikálása. Az elkövetkező másfél hét a következőképp fog kinézni:

• Először is hétfő este leköltözünk a falvakba a fogadócsaládokhoz. Egy faluban 4-10 ember lesz, a beosztást csak hétfőn csinálják meg, azért, hogy az addigra összenőtt embereket szétválaszthassák :) Így fokozandó a challenge-et. Szerencsére én nem nőttem össze senkivel :P Az egy faluban lévő gyakornokoknak végig együtt kel végrehajtaniuk a feladatokat.
• Kedden és szerdán térképet kell készítenünk a faluról. Körbemenni, felkutatni a fontosabb létesítményeket (templom, iskola, hivatal, civil szervezetek stb…nem tudom, a kocsma kell-e. Lehet, hogy itt nem az a szociális élet központja??) Csütörtökön pedig publikálni kell az eredményeket, mégpedig minél gazdagabban illusztrálva, kreatív formában. Pontokat is kapunk majd a teljesítményünkre, de neeem verseny :P (A pontokat fontos emberek, pl. AIESEC alumni osztják majd.)
• Pénteken és szombaton Global Village-et szervezünk a faluban, jobb helyeken a búcsú kísérőrendezvényeként. Nemcsak az asztalok összekészítése, hanem a rendezvény felfuttatása (emberek elhívása) is a feladatunk.
• A vasárnapot a családunkkal töltjük, de nem céltalanul: este összeülünk és megírjuk, milyen egy tipikus moldáv vidéki család. Ezt is lepontozzák, akárcsak a Global Village-et.
• Hétfőtől szerdáig pedig a tapasztaltak alapján analizálnunk kell, milyen tipikus problémák vannak egy moldáv faluban, és ki kell dolgoznunk egy projektet, ami reális megoldást ígér rá. (Elvégre Global Community Development Program a neve.)
• Végül, ha mindezt túléltük, már csak móka és kacagás jön, lesz főzőverseny és román nyelvi verseny (Andrej, a román srác előnyben), majd pedig a hétvégét egy nemzeti fesztiválon fogjuk tölteni kempingben.

Azt mondták, fizikai munkát nem kell majd végeznünk, mert ahhoz túlságosan tisztelnek majd mint vendégeket, így a tehénfejés csak kérésre fog megvalósulni :)

Szeptemberben elvileg az élményeinket publikáljuk egy könyvbe, azt viszont, hogy akkor hol fogunk lakni, még balladai homály fedi. A koliban biztos nem, mert akkora már belakják a diákok. Ez egyrészt jó, mert nem kell ide visszatérni, másrészt viszont kicsit aggasztó…még akkor is, ha nekem van B tervem, ugyanis a Trainee Buddy-m családja megígérte, hogy lakhatok náluk. Reméljük azért, hogy nem lesznek parák…

Prezentáció

Kreativitás